2013. március 30., szombat

3.fejezet : Folytatodó hívások..ajándékok..

Másnap egész nap a szobámba ültem..nem csináltam semmit,lustálkodtam az ágyamba. Nathan egész nap hívogatott.Fel se vettem, nem gondoltam hogy meg is csókol.Tetszik nekem , de ez túl gyorsan ment.
Feljöttem face-ra, és megint rám írt Nathan.
*lö chat :
Nathan : Szia Ac. bocsánatot akarok kérni , ne haragudj rám..
Acacia: Szia... De mért csókoltál meg?! Tetszel nekem, de ez  gyors.
Nathan : Megértem...bocsi. Kezdjük előröl,tiszta lappal.
Acacia : Egy kis időd szeretnék kérni..meg akarom gondolni
Nathan : Jó...Szia.:|
Acacia : Bye.

Egész nap ezen járt az eszem ... Lefeküdtem. Megint csörgött a telóm,felvettem...MEGSZÓLALT AZ A SZEMÉLY AKI MÁR 3. NAPJA HÍVOGAT. De csak ennyit mondott : Szia Acacia,nemsokára találkozunk. De nem Nathan, nem Bella hangja volt...számomra ismeretlen.

*
Reggel amikor elindultam a suliba találkoztam Nathan-nel...de nem mentem hozzá.. 1. órám kémia volt , egész órán nem mertem a szemébe nézni. És így 6 órán keresztül. Bellával mentem haza , elmeséltem neki ezt az egészet . Bementünk egy kis kávézóba is. Amikor elmondtam neki hogy megcsókolt , félrenyelt , és elkezdett köhögni . Majd elkezdi :
- Megcsókolt?!
-Igen... - válaszoltam .
-Wáááóóóó._.
- Na?! Akk hazaindulunk?
Útközben eszembe jutott hogy ezen a héten szombaton fel fog lépni az 1D. Hát megkérdezem Bellától :
-Eljössz velem a kézműves délutánra? Szombaton ? Hogy meglássam az 1D-t?:$
-Oksa:D
Pont a házamhoz értünk, elköszöntem és bementem.Anyu hozzám rohant egy csokorral és mondta :
-Megint valaki felcsöngetett és ezt hozta , egy nagyon helyes srác , de nem tudom ki az , de nagyon hasonlított a kedvenc bandádból a Lios...vagy Louis, vagy mit tom én.
-Tényleg? És mondta hogy nekem hozta?
-Igen.:)
Gyönyörű csokor..de érdekes hogy ahogy anyu mondta hogy hasonlít Louis-ra...de ő nem lehet , mivel nem is  ismer, és még nincsenek itt Londonba , csak pénteken érnek ide New York-ból. Nagyon csodálkoztam .
De felhívtam gyorsan Bellát és elmondtam neki ezt az egészet.
*

Álmosan keltem fel, és csak lassan jutott el az agyamig, hogy péntek van. A telefonom egész este csörgött, az utolsó tíz alkalommal már fel se vettem, hisz mindig, csak annyi jött a túloldalról  hogy, " Szia Acacia, nemsokára találkozunk".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése