2013. március 30., szombat

11.fejezet : Romantikus este Louissal

Dél körül elkezdtem főzni a kaját.Elővettem pár gyertyát,a legszebb tányérokat , és poharakat. Milánói makarónit készítettem, "desszertre" pedig ez sikerült :

Nem vagyok valami cukrász meg minden...de szerintem nagyon jól sikerült.Remélem finom is lett.
Kb. 3 óra körül elmentem fürödni , és majd egy szál törölközőben kerestem valami estélyi ruhát. Egy szép, csillogós ruhát és a Louistól kapott magassarkút vettem fel.
Tükör előtt gyönyörködtem : "Azt szokták mondani hogy a nő , csak az esküvőjén érezheti magát hercegnőnek....szerintem meg  nem. Egy randin is lehet. xd " Fél óra múlva 7 lesz.

Nagyon hiányzott Louis. Amikor vele vagyok, amikor ölelem, amikor csókolom, amikor érzem az illatát, amikor fogja a kezem, minden probléma megszűnik körülöttem. Csak arra gondolok, hogy milyen jó vele...a pillanatra, amikor úgy csókol, mint még senki ezen a világon, amikor olyan szorosan magához ölel, mintha soha nem szeretne elengedni, úgy érzed Te vagy a világ legboldogabb embere. Semmivel nem foglalkozol...csak vele, csak a pillanatnak élsz.


*
7-kor csöngetett. A szobámból az ajtóhoz rohantam. Nem futottam..rohantam! Magassarkúban jó nehéz volt lemenni a lépcsőn xd. Mielőtt kinyitottam volna az ajtót , megigazítottam a hajamat, és egy nagy levegőt vettem. [persze majd kifújtam xd]  Kinyitottam az ajtót, és Louis egy nagy mosollyal az arcán állt előttem.
-Gyere be.-mondtam.
-Okés.- bement és szorosan átölelt.
Megfogtam a kezét , és behúztam a konyhába.
-Wow...ez te készítetted?-mosolygott.
-Igen én.-mondtam és kivettem a hűtőből a  pezsgőt.- Na akkor üljünk le.:)




*
Beszélgettünk , hülyéskedtünk ... mindent csináltunk. 11 óra közeledett,én már nagyon elfáradtam , majdnem elaludtam. Nem bírtam felállni , a magassarkútól fájt a lábam.:S 
-Lou mindjárt jövök , leveszem a magassarkút, megfájdult a lábam.
-Rendben , siess.-mondta és megfogta a poharát hogy igyon.
Lassan mentem föl a lépcsőn, és végre a szobámhoz értem. Bedobtam  a cipőt a szekrénybe , és a papucsomat kerestem.Sehol se találtam, a töltőmmel is így jártam a múltkor. De végül a fürdőben megtaláltam , és gyorsan leszaladtam Louishoz. Nem volt ott , de a kabátja meg itt maradt. Aggodalommal felmentem megnézni hogy fent van-e az emeleten. Benyitottam a szobámba :
Mindenhol gyertyák...rózsák.....gyönyörű volt. Álltam egy helyben ,  és nem bírtam megszólalni. Könnyezett a szemem az örömtől.Ilyen "meglepetéseket"  CSAK filmekben láttam . Mindig álmodtam olyan pasiról , aki ilyen romantikus is lehet.Louist is megpillantottam az ágyamon,és majd lassan hozzám közeledve mondta:
-Acacia...Amióta megláttalak,tudtam hogy nekem Te kellesz.Egyszerűen boldog vagyok hogy megismertelek.Ilyen rövid idő alatt , nem is gondoltam hogy ennyire megfoglak szeretni. Köszönöm hogy vagy nekem.- megölelt és finoman megcsókolt.
-Louis, én is nagyon szeretlek.-hozzábújtam ...és sírtam. Annyira boldog voltam, hogy nem bírtam szavakkal kifejezni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése