Lassan lassan letelt a nap, már 16:20 volt.Louis Tévézett én meg rendet raktam a szobámban...
Kész voltam a pakolással mikor megcsörrent a telefonom . Gyorsan oda rohantam ahoz a szekrényhez amin volt ,lehúztam a töltőről,ránézem a képernyőre és Liam bájos arcát láttam meg a képernyőn...
-Ohhhh Liam....Mit akarsz?!!!-kérdeztem mormogva magamtól....más hívását vártam.Mondjuk anyáét hogy hogy van? Nem pedig egy másik 1D tagnak.
-Na mindegy ...-majd egy nagy sóhajtással felvettem.
-Helo Liam.
-Szia ...! Adnád Louis-t mondjuk most mert nagy baj van! Siess!!!!!-Mondta kapkodva és dadogva.
Nem tudtam mást tenni átnyújtottam Louisnak a telefont aki már ott állt meleltem mire Liam végig mondta a szövegét....szóval odaadtam a telefont.
*Louis szemszöge*
Ott voltam Acacia mellet, hallgatoztam hogy miért pont Liam hívja.Majd egyszer csak Aci átnyújtja a telefont. Liam beleszól:
-Szia...Hát Zayn..Zayn-t....Zaynt...-mondta dadogva Liam.
-Szia Mond már mi van Zayn-el!!!
-Zaynt elütötte egy kocsi pár percel ezelőtt ,Gyertek a Londoni géppel ide Zaynhez....Komában van az intenzív osztályon.Kérlek...!
-Azonnal megyünk....!Szia-mondtam ezt gyorsan és ilyedten úgy hogy meg sem vártam míg Liam elbúcsúzik.
Elmeséltem Acaciának az egészet .Szegénynek bűntudata lett hogy majdnem fel sem vette.na de mindegy.Most Zayn fontosabb... Nem haboztunk bepakoltunk a szállodából pár napra való ruhát ,cipőt..stb.Majd foglaltam két reülő jegyet Londonba...
*
A Gépen ülve csak azon gondolkodtam mi lesz ha Zayn nem éli túl....Áhhh nem az nem lehet. Zayn erős ,Erős is marad- mondogattam magamban, miközben a gépről látható volt hogy a nap már kelti a csillagokat,hogy jöjjenek fel az égre a holddal együtt.Acacia bele se mert gondolni mi lesz Zayn nélkül a bandával .Egész repülő utón erről beszéltünk..
A gép is leszállt végre,mi is leszálltunk...majd ahogy a kisbőrőndünket megtaláltuk ,Hívtam Liamat.
Kicsöngött de nem veszi föl......megint hívom na végre ...
-Szia Zayn ???-már úton vagyunk egyébként.
-Szia még komában .....Siessetek....
-Jó! Már megyünk.Hívj ha van valami!
-Jó szia!
-Helo!
kocsiban ülve szorongtunk mind a ketten az idő mintha megállt volna, az út mintha végtelen lett volna....Szőrnyű volt de végül oda értünk a korházhóz.
*Acacia szemszöge*
Beérve már lehetett érezni a gyógyszerek steril illatát.Tipikus korház. Elkezdtem nézelődni amig Louis megkérdezett egy nővért hogy hol van Zayn Malik.
Nocsak kit láttam meg..Harry...ahhhh gondoltam hogy itt lesz...de ahogy magamban merengtem láttam hogy nem azt az elszánt ,Macso Harryt láttam hanem valami mást...Így hát közelebb mentem...
Odaálltam Harry elé. Majd felnézett rám és ezt láttam :
Leültem mellé és egy szó nélkül átöleltem.Tudom fura így hogy ezt tette velem de ez nem az a helyzet..Így hát most átmenetileg béke van .Szóval megöleltem. Ráhajtotta a fejét a vállamra és átkarolt.Éreztem a hátamon hogy remeg a keze és hogy a könnyei folynak le a vállamon.Majd Louis megérkezett. Látta ,hogy Harry sírt és megértette miért öleltem meg ezek után.Így Louis csak mosolygott, és csak mutatta hogy kisérlyem föl Harry-t ,Zaynhez. FElálltam és mondtam Harrynek :
-Gyere menjünk.
-Jó...-szipogott.
Louis megfogta a kezem én Harryét majd együtt fölmentünk a második emeletre az intenzív osztályra.Louis azt mondta 105. szobában van Zayn. Ahogy fölértünk a liftel ,a folyóson néma csőnd volt elkezdtünk előre sétálni majd megpillantótuk a 105. szobát .Benyitottunk Zayn az ágyon feküdt komában,Niall a széken ült és a fejét fogta lehajtva.Liam ,Zayn ágya fölött ált és csak nézte .
Ahogy kinyitottuk az ajtót a két fiú felnézett.
-Sziasztok-mondta Liam és Niall tök egyszerre.
-Sziasztok-mondtam kórusban louissal.
Harry fogta magát leült egy szó nélkül a Niall melleti székbe.A szemén látni lehetett hogy aggódótt.
Én és Louis, Liam mellé álltunk és Zayn Arcát néztünk hát ha egyszer kinyitja a szemét....
